Interjú a Vespucci Partners pénzügyi szakértőjével, Szarvas Attilával

Interjú a Vespucci Partners pénzügyi szakértőjével, Szarvas Attilával

Tőkealapunk pénzügyi szakértőjével és egyben egyik alapítójával, Szarvas Attilával készített interjúnkból kiderül, hogy milyen adókedvezményeket vehet igénybe itthon egy startup, és miért éri meg pénzügyi szempontból legjobban Magyarországon végeznie a működését. Emellett több, startupok pénzügyeivel kapcsolatos kérdésre választ kapunk tőle, mint például, hogy miért mások a tőkebevonási lehetőségei egy hagyományos vállalkozásnak és egy startupnak. Attila pénzügyi területen dolgozott az elmúlt 15 évben, mely során tőkealap kezeléssel is foglalkozott, mellette pedig pénzügy-számviteli tanácsadó céget vezetett, így nem csoda, hogy a Vespucci csapatát és portfólió cégeit minden pénzügyi kérdésben maximálisan támogatni tudja.

 

1. Milyen szakmai tapasztalataid vannak, amik elengedhetetlenek a pozíciódhoz?

Amióta csak munkába álltam, mindig is pénzügyi területen tevékenykedtem. 2005 és 2017 között a DBH Groupnál dolgoztam, ahol lehetőségem volt végigjárni a ranglétrát. Itt ismerkedtem meg először a kockázati tőkealap kezeléssel, majd 8 évig részt vettem az alapkezelő működésében. Emellett a befektetői cégcsoporton belül 6 éven keresztül egy pénzügy-számviteli tanácsadással foglalkozó céget vezettem, ahol egy néhány fős csapatból, több mint 20 fős csapattá nőtt a vezetésem alatt a cég, többszáz milliós átbevételt termelve. Itt nagyrészt könyveléssel, bérszámfejtéssel, adózási ügyekkel és adótervezéssel támogattuk döntően nemzetközi ügyfeleinket. Ezt követően részt vettem a MandoVentures nevű tanácsadó cég létrehozásában -mely üzletfejlesztéssel, startup inkubációs tevékenységgel és pénzügyi tanácsadással foglalkozik-, ami ahhoz vezetett, hogy 2018-ban megalapítottuk a Vespucci Partners-t.

 

2. Mi tartozik a feladatkörödbe a Vespucci Partners-nél?

Managing partnerként aktívan részt veszek a startupokkal kapcsolatos döntéshozatalban, valamint analitikus és racionális szemléletmódommal háttértámogatást nyújtok a Vespucci csapatának pénzügyi területen. Befektetési bizottsági és igazgatósági tag is vagyok, de a portfólió menedzsmentben is részt veszek. Emellett támogatom a portfólió cégeket elsősorban adótervezési és pénzügyi kérdésekben, valamint a pénzügyi, számviteli és adóügyi átvilágítást is én irányítom. Csapataink költségcsökkentése céljából optimalizálom számukra a kutatás-fejlesztéssel, jogdíjbevétellel és licenszeléssel kapcsolatos adókedvezményeket.

 

3. Miben más a Vespucci Partners koncepciója az általánosan megszokottól? Milyen lehetőségeket biztosítotok a vállalkozásoknak, amit más nem?

Egyediségünk egyik forrása, melyben a legnagyobb szerepem van, hogy támogatjuk csapatainkat pénzügyi és adótanácsadás területén. Minden porfólió cégünknél megvizsgáljuk, hogy a hazai adórendszer adta kedvezményeket hogyan tudják minél szélesebb körben kihasználni, abból a célból, hogy optimalizálni tudjuk az adózásukat.

Ami általánosságban leginkább megkülönböztet minket a többi tőkealaptól az az, hogy csapataink számára ténylegesen okostőkét biztosítunk. Így tehát nem csak tőkebefektetést kapnak tőlünk, hanem technológiai, HR-es, adminisztrációs oldalról végigkísérjük és támogatjuk a projekteket. Emellett aktívan segítjük a fejlődésüket, így nem csak elvárásokat támasztunk feléjük, hanem valós segítséget nyújtva, nagyon gyorsan találunk megoldást felmerülő problémáikra, ezáltal nem csúsznak el sem időben, sem az elköltött tőkét tekintve.

Amit fontosnak tartok még, hogy reális mértékű, viszonylag alacsony tulajdonrészt kérünk el a startupoktól. A befektetési folyamatunk kapcsán pedig azt emelném ki, hogy a befektetési bizottsággal történő döntéshozatali folyamatot megelőzően, az igényeknek megfelelő külsős szakértőket vonunk be az átvilágítási folyamatba, hogy ténylegesen megalapozott és alátámasztott döntést hozzunk. Emellett kiemelném csapatunk rugalmas hozzáállását és a csapatokkal való őszinte, kétirányú kommunikációt.

 

4. Miért éri meg egy startupnak Magyarországon működni pénzügyi szempontból?

Magyarország, adózás szempontjából vonzó desztináció a startupok és innovatív projektek számára. Nem csak az alacsony társasági adókulcs miatt, hanem az innovációkhoz kacsolódó adókedvezmények miatt is. A hazai adórendszerben számos olyan adókedvezmény érhető el, ami nem ismert a piaci szereplők számára, mint például:

  • a K+Fhez kapcsolódó társasági adókedvezmény
  • a K+F költségekhez kapcsolódó egyéb adókedvezmények
  • az iparűzési adókedvezmény
  • a létrehozott szellemi termék jogdíjbevételéhez kapcsolódó adókedvezmény
  • a K+Fben foglalkoztatott személy után fizetett járulékkezdvezmény.

Összehasonlítva a környező országok adókedvezményeivel, a magyar adózási rendszer adta lehetőségek tökéletesek egy induló és akár egy növekedési fázisban lévő scale-up számára is. Ugyanis a társasági adókulcs Magyarországon a legalacsonyabb Európában, mindössze 9%, valamint a K+F költségek többszörösen elszámolhatók.

Ennek okán a Vespuccinál elsősorban a hibrid és a fordított hibrid startup modell kialakításában gondolkodunk a startupok esetében. Egyik legújabb befektetésünk, a Poliloop kapcsán a hibrid modell kialakításán dolgozunk, vagyis, hogy a cég Magyarországon végezze a K+F tevékenységét, míg a sales és marketing ágakat kiviszi Amerikába. Ezáltal könnyen kiaknázhatja a nagy növekedési potenciált, mert minden tevékenységét a legmegfelelőbb környezetben végzi. A fejlesztés itthon profi és költséghatékony, az amerikai sales-esek tehetsége pedig az egész világon ismert, arról nem is beszélve, hogy a vevők nagy része ott van, így könnyebb helyileg értékesíteni nekik. A fordított hibrid modellben pedig pont az ellentéte történik, vagyis a külföldi cégek hozzák Magyarországra a K+F központokat, míg a marketing és értékesítés kinn marad.

 

5. Miben más a startupok finanszírozása, mint a KKV-ké?

Ehhez először is tisztáznunk kell, hogy mi a különbség egy sima vállalkozás és egy startup között. A KKV egy kisebb vállalkozás, amely első pillanattól kezdve arra törekszik, hogy profitábilis és stabil legyen, ráadásul ezt üzleti modellje lehetővé is teszi. Míg a legtöbb startup egy innováción dolgozó, valamilyen fejlesztési fázisban lévő, profitot még nem termelő vállalkozás, mely folyamatosan az exponenciális növekedésre koncentrál.

Ennek megfelelően egy KKV számára elsősorban a pályázatokon való indulás, a hosszú távú banki hitelek és a beruházási hitelek a megfelelőek, hisz, ha van már pár lezárt év, bevétel és fedezet mögöttük, akkor sokkal olcsóbb számukra a banki finanszírozás.

Induló startupoknál az efféle tőkebevonási út nem járható és a pályázatok sem jöhetnek szóba, ugyanis az első pár évben nem várható bevételgenerálás, ezért elsősorban inkubátortól, akcelerátortól, angyalbefektetőtől vagy kockázati tőkealaptól tudnak csak pénzt bevonni. Még ha termel is bevételt egy startup -tegyük fel, hirtelen több millió dollárt egy adott évben-, és rendkívüli potenciállal rendelkezik, amennyiben az azt megelőző pénzügyi évben mínuszban volt a fejlesztések és a gyors növekedéshez szükséges marketing és értékesítési költségek miatt, nem fog banki hitelt kapni. Mindössze annyi az indok emögött, hogy a banki finanszírozók máshogy gondolkodnak, mint egy kockázati befektető. Nekik fedezet és biztosíték kell a pénz megtermelődésére.

Vannak olyan tőkealapok és városi alapok, amik már KKV-ba is fektetnek, de ha mindent összevetünk, nekik mégis olcsóbb, ha hitelt igényelnek. Ugyanis banki finanszírozásnál átlagosan 2-5% a kamatszint, míg ahhoz, hogy ugyanazt az összeget megkapják egy befektetőtől, 10-40% tulajdonrészt kell feladniuk a cégből. A startupok szemszögéből viszont azért előnyös a kockázati tőke, mert befektetés nélkül nem, vagy csak nagyon lassan tudnák megvalósítani ötletüket, és egy startup számára pont a versenyelőny és a gyors növekedés a lényeg, így megéri feladni a tőkealap által kért tulajdonrészt.

 

Attila kedvenc iparágai: Medtech, Fintech, Biotech

Attila kedvenc unikornis startupja/scaleupja: Revolut, Stripe, Roivant

Kategóriák
8
17
4
5
Copyright 2019-2020 - All rights reserved.