A drag along jog és a tag along jog célja
A drag along jog és a tag along jog célja

Jelen cikkünkben a kockázati tőkebefektetők által általánosan alkalmazott szerződéses garancia, az ún. Drag Along és a Tag Along jog rövid elemzését vesszük célba. Mindkét szóban forgó különjog a befektető külső vételi ajánlat során alkalmazható érdekvédelmi eszköze, ugyanakkor két eltérő irány esetén érvényesíthető az alábbiak szerint.

Mindenekelőtt rögzítjük, hogy a szóban forgó szerződéses rendelkezések expressis verbis a magyar jogi szabályozásban nem jelennek meg, azok az alábbi tartalommal az angolszász jogrendszerből áramlottak a hazai befektetési jogviszonyokba. Ugyanakkor a hazai polgári jogi szabályozás által kijelölt szerződéses szabadság lehetővé teszi, hogy a magyar jogszabályok által nevesített jogintézményekkel körülbástyázva jelenhessenek meg e szerződéses eszközök az egyes befektetési szerződésekben.

Miként korábbi cikkünkben rögzítettük a kockázati tőkebefektetés a jellemzően korai fázisú céltársaságok jegyzett tőkéjének emelésével – és a befektető egyidejű részesedésszerzésével – valósul meg, azaz a befektető általános esetben egy vissza nem térítendő forrást biztosít a befektetéssel érintett cégek számára. Mindez maga után vonja, hogy a kockázati tőkebefektetések nem feltételeznek visszafizetési kötelezettséget, hanem azok megtérülés érdekében célzott végkimenetele az úgynevezett kilépési esemény, mely nagyvonalú összegzés alkalmazása mellett a cég alapstruktúráinak átrendeződését jelenti. Éppen ezért explicit befektetői, illetve közös érdek az exit-orientált cégépítés, melyhez hozzátartozik a befektetés ideiglenes jellege, a cégérték növelésének szándéka és a cég középtávon történő értékesítésének elvárása, annak akár aktív elősegítése. Azaz védendő befektetői üzleti érdekként aláhúzható – a kockázati tőke természeténél fogva – a megtérülési igény, mely a kilépési esemény teljesedésbe menetele mellett valósulhat meg.

A kilépési esemény markáns típusaként említhető a cég részesedései teljességének vagy többségének harmadik személy általi felvásárlása. A befektető által nyújtott kockázati tőke megtérülése gyakorlatilag a legtöbb esetben ekként kerül megtervezésre. Teljesen nyilvánvalóan a céget felvásárolni kívánó harmadik fél érdeke is az, hogy ne csak meghatározó befolyás nélkül, pusztán kisebbségi részesedést szerezzen a céltársaságban. Ennek megfelelően nyilvánvalóan fennakadást jelenthet a célzott tranzakciós ügyletben az, amennyiben a befektetői részesedésen kívül (mely jellemzően nem jelent többséget) a további részesedések tulajdonosai a kivásárlási folyamatban nem kívánnak részt venni. Ezen esetkör pedig természetesen a vételi ajánlatot tevő fél ügyleti akaratát, vételi szándékát eliminálja, ekként a kockázati tőke tulajdonképpeni célzott végkimenetelét jelentő kilépési eseményt hiúsítja meg.

Főszabály szerint e helyzet kezelésére vonatkozó különjogként jelenik meg a Drag Along jog, amelynek vállalásával a kockázati tőkében részesülő céltársaság tagjai azt vállalják, hogy a befektető által kapott és kommunikált ajánlatot azonos feltételekkel a saját részesedésük tekintetében is elfogadják, ekként pedig csatlakoznak a tranzakcióhoz saját részesedéseiket illetően is. A Drag Along jog tehát egyoldalú jogot biztosít a befektető számára ahhoz, hogy a többségi vagy teljes kivásárlás megvalósulását előmozdítsa, ekként a kockázati tőkebefektetés céljaként meghatározott kilépési esemény teljesüljön.

Arra is indokolt rávilágítani, hogy a Drag Along jog fennállása és gyakorlása nem a befektetői érdekek egyirányú védelmére hivatott, hiszen a befektetőn kívüli tulajdonosok számára is biztosítékot nyújt annyiban, hogy a kivásárlás folyamatában nem kerülnek kiszolgáltatott pozícióba, hiszen ugyanazon feltételekkel csatlakoznak a kivásárlási ügylethez. Ekként – a befektetői pozícióból kitárgyalt feltételek révén – akár egy saját pozícióból egyébként elérhetetlen ajánlat is alkalmazásra kerülhet a további tulajdonosok részesedése tekintetében.

A fentiekben lefestett Drag Along jog általános alakzata annak eszközéül szolgál, hogy a céltársasággal kapcsolatos kilépési esemény teljesülése biztosítékot nyerjen, ugyanakkor a Drag Along jognak más, atipikus formái is megjelenhetnek szabályozásként, így különösen e jog gyakorlása szankciós jelleggel (pl.: szerződésszegés esetére) is felmerülhet a befektetési jogviszonyt érintő szabályozásban.

A Tag Along jog a fentiekhez képest ellentétes előjelű befektetői garancia, hiszen e jog gyakorlásának akkor van helye, amikor egy befektetőn kívüli tulajdonos kap ajánlatot saját részesedésére vonatkozóan. Ilyen konstellációban a befektető – Tag Along joga alapján – jogosult egyoldalúan dönteni arról, hogy az érintett tulajdonos irányába közölt vételi ajánlathoz saját részesedésével csatlakozzon.

E jog mögött meghúzódó elementáris befektetői érdek megértéséhez azt kell látni, hogy a befektetést megalapozó potenciált főszabály szerint a céltársaság tulajdonosai, mint ötletgazdák és a projekt kivitelezői jelentik. Ekként a befektetéssel érintett céltársaság értékének védelme indokolja elsődlegesen azt, hogy e tulajdonosok a befektető megkerülésével ne adhassák el részesedéseiket, illetve ne léphessenek ki a projektből, ekként a befektetőnek ne kelljen azzal a kockázattal számolnia, hogy általa nem ismert és akár a projekt előmozdítására kevésbé alkalmas személyekkel folytassa a projekt fejlesztését.

 

Szerző: dr. Hunya Áron (Szabó, Kocsis és Társa Ügyvédi Iroda)

Kategóriák
3
5
8
17
Copyright 2019-2020 - All rights reserved.