A védjegy jogi háttere
A védjegy jogi háttere

Ma már egy korai fázisú vállalkozás számára is elengedhetetlen a piaci érvényesülés szempontjából az, hogy egy saját, a projektet más szereplőktől megkülönböztető arculatot alakítson ki, illetve e megjelenéssel lépjen piacra. Ugyanakkor az már később merül fel, hogy szükséges-e e megjelenéseket lajstromoztatni védjegyként és amennyiben a kérdésre a válasz igen, akkor e jogi lehetőség kapcsán milyen feltételeknek kell megfelelni.

Az alábbiakban azon alapkérdéseket tisztázzuk tömören, amelyeket minimálisan látni szükséges egy megjelöléssel kapcsolatos védjegyeljárás megindítása előtt.

 

A védjegy fogalma

A védjegy egy jogi oltalom, amely az egyes áruk és szolgáltatások eredetének azonosítását szolgálja. Olyan sajátos, egyedi jelleget ad az egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak, amellyel egyrészt biztosítható a kizárólagos felhasználási jogosultság, másrészt az, hogy az áruk és szolgáltatások a fogyasztók számára megkülönböztethetőek legyenek más hasonló árutól vagy szolgáltatástól. Ezért a védjegyoltalomnak jogi- és marketing szempontból is kiemelt jelentősége van.

 

A védjegyoltalom tárgya

Minden olyan megjelölés védjegyoltalomban részesülhet, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Csak olyan megjelölés lehet védjegyoltalom tárgya, amelynek ábrázolása megfelel az egyértelműség és pontosság követelményének (annak érdekében, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni az oltalom tárgyát). Ilyen megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja. Védjegyoltalom útján biztosítható tehát egy márkanév, márkajelzés, logó, szlogen, fantázianév jogi védelme.

 

Időbeli és területi hatály

A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, további tíz-tíz éves időtartamra korlátlanul megújítható.

A védjegyek csoportosíthatóak aszerint, hogy mely területen érvényesek, így megkülönböztetünk nemzeti-, európai uniós- és nemzetközi védjegyet. A nemzeti védjegy kizárólag egy ország területén érvényes, a védjegyoltalom megszerzéséhez az adott ország hivatalához kell fordulni. Az európai uniós védjegy az EU összes tagországára kiterjedő hatállyal biztosít védjegyoltalmat. Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás, valamint annak költségei kedvezőbbek, mintha valaki az oltalmat - nemzeti vagy nemzetközi úton - több tagállamban kívánná megszerezni és a meglévő oltalom fenntartását célzó tevékenység (védjegyhasználat, megújítás) ellátása is kedvezőbb, ha nem minden érintett országban külön-külön eljárva kell annak eleget tenni. A nemzetközi védjegybejelentéssel a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat aláíró országokban igényelhető védjegyoltalom.

 

Lajstromozási eljárás

Védjegyoltalom azt a személyt illeti meg, aki a megjelölést a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) kell benyújtani a védjegybejelentést a védjegy-lajstromozási eljárás megindításához. A lajstromozáshoz az ún. árujegyzékben előre meg kell határozni azon áruosztályozási, szolgáltatási kört, amelyre a védjegyoltalom vonatkozik.

A védjegybejelentési eljárásban igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke függ a védjegy típusától és az áruosztályok számától. Egy áruosztályra vonatkozó hagyományos védjegy bejelentésének díja jelenleg 60.000,- forint. A védjegy lajstromba vételét követően e körben kizárólag a védjegy jogosultja használhatja a védjegyet, és bárkivel szemben felléphet aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést.  

 

A védjegyoltalom tartalma, összefüggései a befektetésekkel

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegybejelentésből, illetve a védjegyoltalomból eredő jogok forgalomképes vagyoni értékű jogok, így azok szerződéssel átruházhatóak, megterhelhetőek, végrehajtás alá vonhatóak. Használati szerződéssel engedélyt lehet adni más személynek a védjegy használatára.

A startup vállalkozások indításakor érdemes átgondolni, hogy mit érdemes védjegyoltalomban részesíteni és milyen áruosztályozási, szolgáltatási körben. Ilyen lehet egy-egy termék neve, ábrája, a társaság logója és minden más, ami a későbbiekben értékes lehet és fontos kizárni a más által történő felhasználást.

A startup vállalkozásokba történő befektetések esetén kiemelt jelentősége van a szellemi tulajdonnal, így a védjegyoltalommal kapcsolatos kérdések rendezéséhez annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy ezek a jogosultságok a befektetéssel érintett céltársaság rendelkezésére álljanak és védettek legyenek attól, hogy más piaci szereplő – akár versenytárs – jogosult legyen azokat használni vagy hasznosítani.

 

Kategóriák
8
17
3
5
Copyright 2019-2020 - All rights reserved.