Jelen kivonat célja általános tájékoztatás nyújtása, az a teljesség igénye nélkül, a legfőbb alapelvek és előírások összegzése céljával készült, így ezen összegzés nem pótolja a forrásfelhasználás, valamint a költségek elszámolása tekintetében az alább megjelölésre kerülő jogszabályok részletes és eseti figyelembevételét.

A Befektetésből finanszírozható költségekre irányadó legfőbb jogszabályok az alábbiak:

1. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: ÁCSR);
2. az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPR);
3. a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÁTR);
4. a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljárási Rendelet).

Költség: Valamennyi költség, amely a projekt költségvetésében a Céltársaságnál megjelenik, ideértve a projekt megvalósítása során felmerült változásokat is.

Elszámolható költség: A projekttel összefüggésben felmerült költség, amely

1. a befektetési szerződésben rögzítésre került és közvetlenül a projekthez kapcsolódik;
2. az elszámolhatósági időszakban ténylegesen felmerült, számviteli bizonylattal alátámasztott;
3. nincs az elszámolására tiltó rendelkezés jogszabály alapján;
4. a jogszabályi előírásoknak megfelel;
5. elszámolható költségként nevesíti a felhívás.

Előírás, hogy az elszámolható költségeknek a Társaság számviteli nyilvántartásaiban külön kell megjelennie.

Elszámolható közvetlen (kifejezetten és közvetlenül kimutathatóan a projekt-megvalósításra fordított költségelem), valamint közvetett (a projekthez közvetlenül nem kapcsolható, ám ahhoz szükségesnek mutatkozó költségelem) is a jogszabályi megfelelőség keretei között.

Az alábbiakban az Eljárási Rendelet 5. számú melléklete szerinti költségkategóriák, illetve alkategóriák kerülnek felsorolásra. Tekintettel a terjedelmi korlátokra az egyes költségkategóriákon belül az Eljárási Rendelet által felsorolt alkategóriákat kizárólag példálózó jelleggel, azok közül a gyakorlat szempontjából legjellemzőbbeket emeljük ki. Külön megemlítésre kerülnek az egyes költségkategóriákon belül azoknak a projekt elfogadott összköltségéhez viszonyított maximális aránya is.

A Befektetés felhasználásával történő elszámolásnál az alábbi költségkategóriákba történő besorolásra kerül sor, a megfelelő költségkategória alkalmazása és annak alátámasztása a Céltársaság kötelezettsége.

1. Előkészítés költségei

Költségterület: Projekt előkészítésének költségei, idetartozik különösen:

• jogszabály/hatóság által előírt kötelező előzetes tanulmányok, műszaki dokumentációk elkészítése;
• megvalósíthatósági tanulmány;
• környezeti hatásvizsgálat, előzetes vizsgálat egységes környezethasználati engedély előtti vizsgálat;
• valamennyi szükséges háttértanulmány, szakvélemény, állásfoglalás
• engedélyezési dokumentumok, tervek és azok díjának költségei;
• közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek (melynek maximális mértéke a projekt összköltségének 1%-a);
• előzetes igényfelmérés, piackutatás, szakértői hálózatépítés;
• szükségletfelmérés, helyzetfeltárás;
• egyéb szakértői tanácsadás az előkészítés körében.

Az előkészítési költségek a teljes projekthez kapcsolódó költségösszeg 7%-ig terjedhetnek.

2. Beruházások

Költségterület: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. és 8. pontja szerinti fogalmak tartoznak e körbe[1].

E körbe tartoznak különösen:

• beruházási költség idegen tulajdonban lévő dolgot (ingó/ingatlan), amennyiben az idegen tulajdonú dolog használatára, birtoklására jogalapja van a Céltársaságnak (így például bérelt iroda felújítása, bővítése, átalakítása);
• ingatlanvásárlás (összes elszámolható költség 2%-ig számolható el), ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (pl.: haszonélvezet, bérleti jog) azzal, hogy az ingatlan/vagyoni értékű jog értékét hivatalos állapítja meg, mindezek megszerzésével felmerülő járulékos költségek (pl.: ügyvédi munkadíj, értékbecslés) is elszámolható;
• terület-előkészítés (összes elszámolható költség 2%-ig számolható el);
• Építés, amennyiben az építmény a projekt megvalósításához szükséges;
• Eszközbeszerzés, az alábbiak figyelembevételével:
  • A projektcél érdekében szükséges eszköz beszerzése tartozik ide első körben, de e körbe sorolandó a meglévő eszközök átalakításának, bővítésének, korszerűsítésének, üzemeltetésének költségét is (pl.: számítógépek, irodai eszközök);
  • Valamennyi elszámolt eszköznek meg kell felelnie a hatályos szabványoknak, normáknak;
  • A támogatásból szerzett eszközök után értékcsökkenés nem számolható el a projekt finanszírozása keretében;
  • Főszabály szerint kizárólag új termék, eszköz számolható el, amennyiben a projektet szolgálja, de használt eszköz is beszerezhető, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
    • Az eszközt a megelőző hét évben nem európai uniós vagy hazai támogatásból szerezték be, vagy állították elő, amit az eladó igazolni tud, és más megoldás (új eszköz beszerzése, lízing stb.) igénybevétele nem indokolt,
    • Az eszköz eladója igazolja az eszköz eredetét,
    • A használt eszköz értéke nem érheti el a hasonló rendeltetésű, azzal azonos, vagy közel azonos paraméterekkel rendelkező új eszköz piaci értékét, kivéve, ha a felhívás alapján kifejezetten cél a használt (korhű) eszközök beszerzése, valamint a használt eszköz ára nem haladhatja meg a piaci árat (ennek igazolása történhet pl. független értékbecslő igénybevételével vagy értékcsökkenési leírás szerinti mértékek alkalmazásával);
    • A használt eszköznek is meg kell felelnie a hatályos szabványoknak, normáknak, technológiai és egyéb műszaki feltételeknek.
• Immateriális javak beszerzése (találmányok, szoftverek feletti jogok, licencek)
• Pénzügyi lízingből[2] eredő költségek azzal, hogy kizárólag az ebből eredő tőkekötelezettségek számolhatók el (tehát esetleges kamat nem), melyet azonban számlával, egyéb azonos bizonyító erejű okirattal igazolni szükséges, eltérő szabályok alkalmazandók zártvégű és nyíltvégű pénzügyi lízing tekintetében az alábbiak szerint:
  • Zárt végű lízing (tehát amennyiben a futamidő végén automatikusan átszáll a tulajdonjog a Céltársaságra) esetén – ha a legrövidebb lízingelési időszak azonos az eszköz hasznos élettartamával – az elszámolható költség nem haladhatja meg az eszköz piaci értékét.
  • Nyílt végű lízing esetén (tehát amennyiben nem száll át automatikusan a futamidő végén az eszköz tulajdonjoga a Céltársaságra) esetén – ha a legrövidebb lízingelési időszak nem azonos az eszköz hasznos élettartamával – bizonyítani kell, hogy ez volt a legköltséghatékonyabb módszer az eszköz megszerzéséhez, ezután számolható el (a projekt megvalósítási időszakának arányában).
• Értékcsökkenés azzal, hogy ezt kizárólag a támogatási összegen kívül finanszírozott eszközökre lehet érvényesíteni.[3]

3. Szolgáltatásvásárlások

Költségterület: Harmadik személytől megrendelt, a projekthez kapcsolódó szolgáltatás[4], ideértve a Számviteli tv. 3. § (7) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti szolgáltatásokat[5] és egyéb szolgáltatásokat.

E körbe tartoznak különösen:

• felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költségei;
• építési műszaki ellenőri szolgáltatás (összes elszámolható költség 1%-ig számolható el);
• mérnöki, szakértői díjak, tanácsadási költségek;
• fordítás, tolmácsolás;
• képzések költségei, illetve képzéshez kapcsolódó egyéb költségek;
• projekt-hatékonysági felmérések költségei;
• marketing-fejlesztések;  
• piackutatás;
• Kutatás, fejlesztés, innováció költségek;
• indokolt, projekthez kapcsolódó bérleti díjak;
• biztosítási díjak (projekthez kapcsolódó eszközök tekintetében);
• rendezvényszervezés költségei;
• a projekthez közvetve kapcsolódó szolgáltatások díjai, így
  • nyilvánosság biztosításának költségei (összes elszámolható költség 0,5%-ig számolható el);
  • könyvvizsgálói szolgáltatás (összes elszámolható költség 0,5%-ig számolható el);
• ún. kommunikációs költségek (megjelenés, hirdetések, tájékoztatások);
• jogi, közjegyzői költségek;
• hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek;

4. Saját teljesítés

Költségterület: Azok a költségek számolhatók el ilyen tétel alatt, amelyek olyan beruházáshoz, szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amelyet a Céltársaság nem harmadik személytől vesz igénybe, hanem maga végez. Kapcsolt vállalkozások nem tartoznak e körbe.

Amire figyelni kell, hogy az elszámolható költség mértéke nem haladhatja meg a szokásos piaci értéket.

A saját teljesítés elszámolhatóságához olyan költségvetésnek kell rendelkezésre állnia, amely átláthatóvá teszi az önköltség számítását, mértékét.

E körbe tartoznak különösen:

• a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításai (olyan mértékben, amilyen mértékben a projekt megvalósításához kapcsolódik tevékenységük), így
  • bruttó munkabér;
  • személyi jellegű egyéb kifizetések (pl.: cafeteria, bérjellegű egyéb juttatás);
  • munkaköri alkalmassági vizsgálat költségek;
  • bérjárulékok;
  • jogviszony megszüntetésével felmerülő, jogszabály szerinti juttatások;
• tényleges vállalkozói kivét a projekthez kapcsolódása arányában.

Jutalom és egyéb jutalomszerű juttatás (amely mögött teljesítés nem igazolható) nem számolható el.

Bérköltség munkaidő-kimutatás alapján számolható el.

5. In-house beszerzések

Költségterület: a Céltársaság in-house[6] (hozzá szorosan kötődő vállalkozással) kötött szerződései szerinti költségek számolhatók el e körben.

Az in-house beszerzéseket tételes, illetve részletes, egységárakat is tartalmazó kalkulációval kell alátámasztania a Céltársaságnak, amelyből kétséget kizáróan megállapítható, hogy e teljesítés szolgálja leginkább a költséghatékonyságot. Mindezen költségek nem haladhatják meg a szokásos piaci árat.

6. Útiköltség, kiküldetési költség

Költségterület: A projekthez köthető személyek (munkavállaló, megbízott) utazásával és szállásolásával kapcsolatos költségek számolhatók el e körben. Az utazási és napidíj költségek a magyar jogszabályok szerinti járulékokkal együtt számolhatók el.

A napi utaztatás és tartós (szállásolással járó) tartózkodás közül a napi utazási idő és költségek alapján kell indokolt döntést hozni. Napi 3 órás utazási idő esetén már indokoltnak tekinti a jogalkotó a tartós tartózkodást, így szállásköltségek felmerülését és elszámolhatóságát.

E körbe tartoznak különösen:

• tömegközlekedés 2. osztályon;
• repülőgéppel külföldre turista-osztályon;
• saját gépjármű használata kilométerenként a NAV által közzétett elszámolási rendszer[7] szerint (érdemes erről külön ívet vezetnünk a gépjárművek alapján);
• reptéri illeték;
• vízum, utasbiztosítás;
• utazási bérlet a projekthez történő felhasználás arányában;
• szállás áfa nélkül éjszakánként belföldön 15.000,- Ft/fő, külföldön 150,- €/fő;
• kiküldetés helyszínén történő tömegközlekedés esetén bizonylattal teljes költség.

7. Projektmenedzsment költségek

Költségterület: a projektmenedzsment körében felmerülő vegyes költségek.

Kizárólag az alábbiak számolhatók el e körben:

• projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítasai (a fenti d) ponttal összhangban);
• iroda és eszközbérlet;
• projektmenedzsmenthez kapcsolódó anyag- és kis értékű eszközvásárlás (nyomtató, számológép, papír, írószer);
• kiküldetés utazási költségei (az f) ponttal összhangban);
• a projekt előkészítési és megvalósítási időszakában végzett projektmenedzsment tevékenységhez igénybe vett szakértő szolgáltatási díja.

A fentiekkel átfedő tételek esetén a különbség a jogcím, azaz a projektmenedzsment célja.

A projektmenedzsment költségek a teljes projekthez kapcsolódó költségösszeg 2,5%-ig terjedhetnek.

8. Rezsi-költségek

Költségterület: nem közvetlenül folyamathoz kapcsolódó, ám szükségszerű költségek.

E körbe tartoznak különösen:

• közüzemi díjak;
• postaköltség;
• elektronikus kommunikáció működtetéséhez kapcsolódó költségek (net, telefon);
• takarítás;
• őrzés;
• karbantartás, iroda és irodai eszközök tekintetében is;
• iroda, irodai eszközök biztosítása;
• bankszámlanyitás és –vezetés költségei (felróható tevékenységből eredő – pl kamat, forgalmi költségek – többletköltségek nem számolhatók el);
• iratkezelési költségek;
• vállalatirányítási költségek (jogi, könyvelési, ellenőrzési, kontrolling).

A rezsi-költségek a teljes projekthez kapcsolódó költségösszeg 1%-ig terjedhetnek.

i) Adók, közterhek

Költségterület: adók, egyéb közterhek és le nem vonható általános forgalmi adó.

A levonható adók, közterhek nem számolhatók el e körben, még akkor sem ha a levonással ténylegesen nem él a Céltársaság.

Egyes fenti költségkategóriák tekintetében jogszabály az alábbi maximális aránymegoszlást tartalmazza.

Az alábbi korlátozások irányadók különösen:

1. Kedvezményes beszerzés

Amennyiben kedvezményes áron kerül megvásárlásra valamely eszköz, úgy a kedvezményes ár számolható el kizárólag, függetlenül a tényleges piaci ártól.

2. Részletfizetés

Több részletben történő teljesítés esetén kizárólag a már megfizetett részletek számolhatók el.

3. Utólagosan kapott engedmény

E tétel is bevételként elkönyvelendő.

4. Szállítói előleg

A szállítónak fizetett előleg elszámolható olyan keretek között, amely közvetlen – fentiek szerinti – kifizetések szerint is elszámolhatók lennének.

Nem lehet a támogatási összegből elszámolni:

          a) levonható ÁFA

            b) kamattartozás teljesítése

            c) hitelkamat

            d) banki költségek felróhatóságból eredően

            e) deviza-átváltási jutalék

            f) tranzakciókon realizált árfolyamveszteség

            g) bírságok, kötbérek és perköltség (másik fél által megfizetett ügyvédi munkadíj, szakértői díj, illeték)

            h) közvetítőkkel, tanácsadókkal olyan szerződéses jutalék, amely az összköltség arányában kerül meghatározásra