EU-s alapokból származó támogatások felhasználásával kapcsolatos alapelvek
EU-s alapokból származó támogatások felhasználásával kapcsolatos alapelvek

Jelen kivonat célja általános tájékoztatás nyújtása, az a teljesség igénye nélkül, a legfőbb alapelvek és előírások összegzése céljával készült, így ezen összegzés nem pótolja a forrásfelhasználás, valamint a költségek elszámolása tekintetében az alább megjelölésre kerülő jogszabályok részletes és eseti figyelembevételét.

 

A Befektetésből finanszírozható költségekre irányadó legfőbb jogszabályok az alábbiak:

  1. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: ÁCSR);
  2. az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPR);
  3. a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÁTR);
  4. a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljárási Rendelet).

 

  1. Elszámolási alapelvek

 

Az elszámolás szabályainak körében az alábbi alapelveket kell mindenkor figyelembe vennie a céltársaságnak:

 

  1. Elszámolható költségek kiszámításának alapja

Az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

A forinttól eltérő pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén az elszámoló bizonylat végösszegét és az arra jutó támogatás összegét a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.

 

  1. Elszámolható költségek alátámasztottsága

Azon költségek számolhatók el, amelyek a Céltársaságnál ténylegesen felmerültek, teljesítettek, valós munkára alapozottak, és teljesülésük elszámoló bizonylattal, jogalapjuk szerződéssel, visszaigazolt írásbeli megrendelővel, hatósági határozattal, vagy ezekkel azonos bizonyító erejű dokumentummal igazolhatók (ide nem értve az előlegeket). Az elszámolható költségeket a Céltársaság mindenkor világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal köteles alátámasztani a Befektető számára.

Költségelszámolásra legfeljebb bruttó 100.000,- Ft összeget meg nem haladó összegű megrendelések esetén kerülhet sor szóbeli megállapodás kapcsán, ezt meghaladó költségösszeg esetén írásbeli dokumentáció minden esetben elvárt az elszámolhatósághoz.

Elektronikus számla alapján történő elszámolás esetén kizárólag záradékolt elektronikus számla alapján van helye elszámolhatóságnak[1].

 

  1. Támogatáshalmozás tilalma

Főszabály szerint az EU-s forrású és/vagy állami támogatások halmozására nincs mód. Ugyanakkor az ÁCSR szerinti azonosítható elszámolható költségekkel meghatározott Befektetés a következőkkel halmozható:

  • bármely, egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkozik;
  • bármely, egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az ÁCSR értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez[2].

Ugyanazon költség több alap finanszírozása esetén nem számolható el kétszer.

 

  1. Iratmegőrzési kötelezettség

A Céltársaság köteles a Befektetéssel, illetve annak felhasználásával kapcsolatos dokumentumokat és okiratokat a jogviszony létrejöttétől számított 10 évig megőrizni.

 

  1. Arányos elszámolás elve

A projektmenedzsment tevékenységhez kapcsolódó költség csak a projekt szakmai előrehaladásának arányában számolható el (azaz ebből következően például nem számolható el a projektmenedzsment-keret jelentős része a projekt kezdeti szakaszában).

 

  1. Elszámolhatóság időbeli és területi korlátjai

A Befektetésből történő finanszírozással elszámolni kizárólag a 2023. december 31. napjáig teljesített tevékenységek kapcsán felmerülő és kifizetett költségek számolhatók el.

Elszámolható azon költség, amely teljes összegben e fenti elszámolhatósági időszak során került kifizetésre, kivétel ezen előírás alól különösen:

  • az értékcsökkenési leírás elszámolása;
  • állammal vagy önkormányzattal szembeni adó- vagy járulék-elszámolás körében beszámított kötelezettség.

Az elszámolhatóság további időbeli korlátját képezi az, hogy kizárólag addig számolhatók el költségek, ameddig a projekt fizikailag be nem fejeződik (időszakos elszámolás esetén, ha a teljesítés napja későbbi, úgy a számla kiállítási dátuma irányadó).

Azon költségek számolhatók el, amelyek főszabályként a Befektetés körében programterületeként meghatározott[3] területen a projekt előkészítése, végrehajtása érdekében merültek fel. Ha a projekt átnyúlik a programterületen, és a tevékenységek nem megoszthatók, az átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatók el, ha a projekt programterületen átnyúló része is a támogatott programterület javát szolgálja. A programterületen kívüli, határon átnyúló fejlesztések, transznacionális műveletek végrehajtása során ugyanazon költségek számolhatók el a projekt keretében, mint a programterületen, azaz a jelen alapelvek és alábbi költségszabályok irányadók.

 

  1. Elszámolhatósági kategóriák és arányok

A Céltársaság köteles gondoskodni arról, hogy a felmerülő költségtételeket ellenőrizhető és részletezett módon kimutassa nyilvántartásaiban.

Az Eljárási Rendelet valamennyi költségkategória tekintetében meghatározza az összes elszámolható költséghez viszonyított maximális arányt, mely – külön jogszabályi kikötés hiányában – kötelező érvényű.

Az elszámolható költségek kategóriáinak száma – a projektre fókuszáltan – akként kerül megállapításra, hogy azok nem haladhatják meg a 10 költségkategóriát projektenként.

 

  1. Költségek célhoz kötöttsége

A projekt kapcsán felmerült azon költségek számolhatók el, amelyek a projekt céljainak eléréséhez, illetve végrehajtásához szükségesek, és a projekt elfogadott költségvetésében (pénzügyi terv), valamint annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, illetve amilyen mértékben annak célját szolgálják, ennek alátámasztása a kedvezményezett kötelezettsége.

 

  1. Gondossági elvárás

A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat, melyet a Céltársaságnak kötelezettsége biztosítani (ennek eszköze lehet 3 különböző, a Céltársaságtól független[4] személytől ajánlat bekérése, amely azonban – külön irányító hatósági előírás nélkül – nem kötelező).

A Céltársaság köteles megbizonyosodni szerződéskötés előtt a szerződő partnere szerződés teljesítése iránti alkalmasságáról.

 

  1. Tartalék képzése

A tervezett általános tartalék az előre nem látható, elvárható gondos tervezés mellett nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások fedezetére szolgál. Az általános tartalék maximális mértéke a projekt befektetési szerződésben meghatározott összes elszámolható költségének 10%-a.[5]

Amennyiben várhatóan a forinttól eltérő devizában kötött szállítói szerződésekből nagyobb mennyiségű költség kerül elszámolására, úgy a folyósítás során felmerülő árfolyam-kockázat elkerülése, illetve minimalizálása érdekében kötelező a projekt összes elszámolható költségének legalább 5%-ával megegyező mértékű általános tartalék képzése.

A tartalék általánosan kizárólag az irányító hatóság előzetes engedélyével, a projekt költségvetésén belüli átcsoportosítással használható fel.

 


[1] Záradékolási módok:

  1. A kedvezményezett nem záradékolja a számlát, ehelyett az e-aláírást megelőzően a szállító írja rá a számlára annak a projektnek az azonosító számát, amelyhez a számla benyújtásra kerül.
  2. Ha a szállító nem záradékol, és a kedvezményezett rendelkezik e-aláírással, akkor a kedvezményezett elektronikusan rávezeti a számlára a záradékolást, majd aláírásával hitelesíti a számlát és a záradékolást is egyben.
  3. Ha a szállító nem záradékol és a kedvezményezett nem rendelkezik e-aláírással, akkor a kedvezményezett nyilatkozatot tölt ki, amelyet aláírást követően beszkennel, és ahhoz csatolja elektronikusan az elektronikus számlát, az általa választott szoftverrel.

[2] az ÁCSR 21. cikk (7) bekezdése szerint 15.000.000,- euró összeg.

[3] a befektetés felhasználására Magyarország területén, a Közép-magyarországi régión kívül, a Végső Kedvezményezett székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén kerül sor. Magyarországon kívüli (EGT-n belüli) székhely esetén a forrásokat igazolható módon Magyarország területén, a Közép-magyarországi régión kívül kell felhasználni.

[4] Nem független az az ajánlattevő, amelyben a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, ezen személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési jogokat gyakorol, vagy fordítva, amely olyan szállítótól származik, amelynek tulajdonosa (irányító vagy felügyeleti szerve), annak tagja, a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a kedvezményezett szervezetében vagy a másik ajánlattevő szervezetében tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési jogokat gyakorol. Nem független továbbá az ajánlattevő, ha a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.

[5] A tervezett tartalék az előre nem látott, projektvégrehajtáshoz kapcsolódó többletköltségekre fordítható, ettől eltérő cél nem finanszírozható.

Nem számolhatók el a projekt céljához kapcsolódó, ám túlzottnak tekinthető többletigények, melyek nem elengedhet     etlenül szükségesek a projekt megvalósításához.

 

Szerző: dr. Hunya Áron (Szabó, Kocsis és Társa Ügyvédi Iroda)

Kategóriák
3
5
8
17
Copyright 2019-2020 - All rights reserved.