Startup Roadmap #5 - Milyen egy jó prototípus?
Startup Roadmap #5 - Milyen egy jó prototípus?

A prototípus készítése során kiderül, hogy az ötleted és a dizájn megtervezése valóban úgy működik-e, ahogy gondoltad. Legtöbbször felmerülnek hibák, ezért érdemes készen állni arra, hogy a hosszabb tesztelések után változtatnunk kell a koncepción vagy működésen. Ez az első alkalom, hogy az alapítók fizikai kapcsolatba kerülnek a termékkel, legyen az egy szoftver béta tesztje, vagy egy hardver MVP-je, minimálisan életképes terméke. Nem szabad arra számítani, hogy ez olyan lesz, mint a végleges termék, hisz pont ez a prototípus készítés célja, hogy ki tudjuk küszöbölni a kezdetleges hibákat. A lényeg, hogy csak úgy, mint a probléma (ötlet) validálása során, a termék validálásnál is minél több potenciális vásárló kipróbálja és visszajelzést adjon a prototípussal kapcsolatban.

Ahhoz, hogy valóban életre tudjunk kelteni egy terméket, kiemeleten fontos, hogy megtervezzük a dizájnt. Természetesen hardver és szoftver termékek esetén eltérő lesz a folyamat. Előbbi esetén dűlőre kell jutnunk a kinézet, a felhasználandó anyagok, alkatrészek ügyében. Utóbbinál pedig a funkciók és a felhasználói élmény megtervezése kiemelten fontos.

 

MVP/prototípus készítés fontossága:

Az MVP (Minimum Viable Product = minimálisan életképes termék) kifejezés startupok esetében használatos kifejezés, amely a prototípusnak feleltethető meg. A prototípus szó jelentése alapján azt is mondhatnánk ez az „első primitív forma”. Gyakorlatilag egy olyan termékről beszélünk, amely rendelkezik azokkal a kezdeti tulajdonságokkal, amik magukban hordozzák a későbbi termék legfőbb eszenciáját. Azonban startupos fejjel kicsit rugalmasabban érdemes ezt felfognunk, hiszen már egy „landing page” vagy egy „crowdfounding kampány” is minősülhet MVP-nek.


Azonban típusától függetlenül itt arra kell törekednünk, hogy a lehető legkisebb büdzséből egy olyan kezdeti állapotú fejlesztést tudjunk már a jövőbeni felhasználók elé tárni, amely alapján képesek vagyunk teszteli és mérni, hiszen az MVP gyakorlatilag az első lépése a termékről történő valódi tapasztalatszerzésnek. Itt kezdődik az igazi felfedezésünk, mivel az MVP/prototípus készítésének a célja, hogy minél hamarabb derüljön ki, hogy működőképes-e az ötletünk a gyakorlatban is.  A termék ezen lecsupaszított verziójával további információkat szerezhetünk be arról, mik lehetnek még azok a sajátos funkciók, amelyet az ügyfelek igényelnek és hajlandóak érte fizetni.

Amikor MVP-ről beszélünk különbséget kell tennünk szoftveres és hardveres MVP között:

 

Szoftver MVP:

Szoftver esetén a termékünk például egy applikáció, webes alkalmazás, webáruház vagy ügyviteli rendszer, amely online, a digitális térben fog megjelenni.

Első körben okosabb és költséghatékonyabb, ha nem kezdjük el azonnal egy külsős fejlesztővel legyártatni a demo site-unkat vagy applikációnkat súlyos költségekért. Ki tudja, hogy a termékvalidáció során, milyen változtatásokra lesz még szükségünk. Elképzelhető, hogy alapjában véve meg kell változtatunk a kezdeti elképzelésinkre alapozott teljes struktúrákat.

Később, ha bővültünk, van már fejlesztő a csapatunkban, illetve rendelkezésre áll a megfelelő anyagi keret akkor érdemes egy béta verziót avagy demo app-ot/ demo site-ot készíttetni, persze csak a legszükségesebb funkciókkal. Ez lesz a szoftveres MVP-nk. A jövőbeni termékünk egy minimál verziója. Ez is remekül fogja tükrözni termékünk alkalmazhatóságát, hiszen gondoljunk csak bele legtöbb applikáció 60%-át nem is használják ki igazán a felhasználók.

Tehát a webes/applikációs termékünk esetén az MVP egy valóban élő termék lesz. Tényleges ügyfelek fogják használni/tesztelni már a fejlesztés kezdeti szakaszaiban. Ezt azért fontos kiemelni mert a hardver esetében kicsit árnyaltabb a helyzet. Lássuk miért?

 

Hardver MVP:

Maga a hardver egy kézzel fogható fizikai terméket takar. Valamilyen technológiai újítás, eszköz, ami nem csak virtuálisan, hanem az anyagban is létezik. Gondoljunk itt akár egy orvostechnikai eszközre, robotikai megoldásra, autóipari vagy mezőgazdasági innovációs konstrukcióra.

No de miben is különbözik még a hardver MVP a szoftverétől? Hardver esetén számos esetben már az elvégzett tesztelést is MVP-nek tekintjük, amikor a termék még nem került ki a jövőbeni ügyfélkör elé.

Hardver MVP esetén sokkal tudatosabban kell felépítenünk a megvalósítást, mivel két olyan tényezővel kell számolnunk, ami többet nyom a latban, mint a szoftver esetén:

 

1. A termékek bevezetésének költsége és kihívása:

Egy termék forgalomba hozatala egyszerűen nehezebb és költségesebb a hardver esetén. Alapanyagok vásárlása, gyártási kapacitás beszerzése, összeszerelő eszközök, szállítás, forgalmazás, tárolás stb. Tehát maga a fizikailag létező termék exponenciálisan drágábbá és időigényesebbé teszi a termék átadását az ügyfelek kezébe. Persze, az új technológiák rövidítik ennek egy részét, de még mindig sokkal egyszerűbb a helyzet egy website vagy applikáció indításánál.

 

2. Magasabb a hibázási lehetőség – kockázati tényező:

Mondhatni, hogy lényeges különbség van abban, hogy az emberek hogyan érzékelik a hardvert és a szoftvert. Egy kis vásárlói pszichológia: mivel a szoftvert ideiglenesnek tekintik, sokkal toleránsabbak a kezdeti hiányosságokkal szemben. Még akkor is, ha ez az első alkalom nem tökéletes, nem biztos, hogy lemondanak a termékről. Ismeretes, hogy a béta vagy az 1.0 csak a kezdeti verzió, lesz tökéletesebb annál.

Azonban, ha valaki már megvásárol egy valódi fizikai terméket és az nem felel meg az elvárásainak, nem nagy a valószínűsége, hogy hű marad és megvárja míg a kidolgozott újabb termék a piacra kerül. Egyszerűen elhagyja a márkát, amennyiben nem felel meg az elvárásainak.

 

Mindezek tudatában érdemes létrehoznunk egy kisebb költségvetésű prototípust és azt elkezdeni tesztelni, először kis tesztközönséggel, kis felhasználószámmal és az idő múlásával és a tapasztalatok gyarapodásával egyre nagyobb körben kiterjeszteni. A folyamatos feedback, a kockázatok és az ismeretlen tényezők folyamatos nyomon követése elengedhetetlen.

 

Összefoglalva tehát az MVP a fejlesztési folyamat kezdeti szakasza és a végleges termék középpontjaként írható le. Bizonyos szempontból ez a teljes fejlesztési folyamat egyik legfontosabb szakasza. Innentől tudjuk kipróbáltatni a termékünket célközönséggel, és szükség esetén változtatni azon. Ez a momentum azonban már a termékvalidáció fázisára mutat, amelynek során idővel kiiktatunk minden hibalehetőséget és végül a „pilot projektünktől” eljutunk a végleges termékig.

Termékvalidáció:

A termékvalidáció lényege, hogy a potenciális felhasználók kipróbálják és visszajelzéseket adhatnak a termékünkről funkciók, használat, design és szoftver esetén UX (user ecperience), azaz felhasználói élmény szempontjából is. Ez már sokkal előrehaladottabb, mint a sima ötletvalidáció, ahol a megkérdezetteknek egy még láthatatlan dologról kell nyilatkozniuk, itt bizony már kézbe vehetik (hardware) illetve kipróbálhatják (szoftver).

Ennek a szakasznak a jelszavai: #kitartás és #rugalmasság. Előre érdemes megfogadnunk, hogy bármi is lesz az eredménye a tesztelésének, nem adjuk fel. A sikeres vállalkozók nem menekülnek el a probléma első jelére, de nem is ragaszkodnak ahhoz, ami a visszajelzések alapján nem működik. Útközben rájöhetünk a sok-sok ismétlést követően, hogy termékünk vagy stratégiánk egy-egy eleme javítása módosítása szükséges.

Röviden és velősen: Építs fel a terméked > Mérd az eredményeidet > Tanulj belőle > Változtass, majd ezeket ismételd újra és újra

Íme néhány ötlet, amiket használhatsz a termékvalidációs méréseidhez:

  • Feliratkozó lista – sign-up email
  • Vásárlói interjúk
  • Közösségi finanszírozási oldalakon való bemutatás (pl. kickstarter.com)
  • Előrendelési-opciók megadása
  • Landing page analízis
  • Termékbemutató videók
  • A/B testing
  • Hirdetési kampányok és mérésük
  • Közösségi média kérdőívek

A termékvalidációs méréseink során világosan láthatjuk, hogy az MVP felépítése és bevezetése ugyan remek módszer az ötletünk kipróbálására, azonban nem elégséges feltétele a sikernek, hiszen a piaci érdeklődés és a lehetséges nyereség felmérésére is komoly figyelmet kell fordítanunk ebben a fázisban (is)!

 

Végső prototípus design és tervezés

"A dizájn több, mint egy termék megjelenése, az anyagválasztás és a tervezési nyelv. A felhasználó számára felmerülő problémák megoldásának jelképe."


Itt egy nagyon izgalmas fázishoz érkeztél, hiszen a design megtervezésével válik a prototípusból valódi termék, és gyakran a remek design elegendő ahhoz, hogy eladd a terméked. Annak érdekében, hogy egy termék valóban életre keljen, a fő elemek a formatervezés, az anyagok és az alkatrészek, de a tervezési tulajdonságok nyilvánvalóan itt is különbözni fognak hardver és a szoftver termékek esetében.

 

Szerző: Forrai Virág (MindTrek)

Kategóriák
3
5
8
17
Copyright 2019-2020 - All rights reserved.