Jogszabályi változás lépett hatályba, amely komoly tehertől mentesíti az Európai Uniós forrásból tőkebefektetésben részesült startupokat

Komoly tehertől mentesült a teljes hazai kockázatitőke-iparág

Egy március 24-én megjelent és már másnap hatályba lépett kormányrendeletnek köszönhetően sokkal könnyebben léphetnek a megvalósítás fázisába a magyar startupok. A változás értelmében ugyanis az európai uniós alapokból származó támogatásokból kockázati tőkebefektetésben részesülő céltársaságok már nem csak a befektetés 1 százalékát költhetik „rezsire”. A problémát az okozta, hogy ezek a vállalkozások az építkezés olyan stádiumában vannak a tőkebefektetés pillanatában, mikor éppen ilyen jellegű terheik növekednek meg, de máshonnan nem képesek forrást bevonni, hiszen az esetek túlnyomó többségében termékkel még nem rendelkeznek. A Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő és állandó megbízottjaként eljáró, kiemelten nagy volumenű kockázati tőkebefektetések és ingatlanbefektetések területére szakosodó Szabó, Kocsis és Hunya (SZKH) Ügyvédi Iroda a fentiek miatt régóta dolgozott a megkötés eltörlésén. Meggyőződésünk, hogy a lépésnek köszönhetően a teljes hazai kockázatitőke-iparág fellélegezhet!

Rendkívüli tehermentesülés valósulhat meg az európai uniós alapokból származó támogatásokból tőkebefektetésben részesülő céltársaságok, jellemzően startupok oldalán. A hazai kockázati tőkealap-kezelők működését elnehezítő jogi helyzet megoldásaként a kormány 2021. március 24. napján közzétett kormányrendelete valamennyi folyamatban lévő támogatási jogviszonyra vonatkozóan alkalmazás alól kivonta a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet költségnemenként meghatározott százalékos elszámolhatósági határértékeit.

Megkötötte a startupokat a jogszabály 

A jogszabályi módosítás az európai uniós alapokból származó forrásokból kockázati tőkebefektetésekben részesülő vállalkozások, főként startupok számára jelenthet lényegi könnyítést, amelyek mindeddig a kockázati tőke összegének elszámolása során az egyes költségnemekre vonatkozó százalékos korlátok túllépése esetén akár a forrásfelhasználás szabálytalanságától is tarthattak.  E kockázatot a jelen cikk tárgyát képező jogszabálymódosítás eliminálta, így a továbbiakban a forrásfelhasználásra eddig alkalmazott százalékos korlátok betartására az európai uniós forrású kockázati tőke lehetőségével élni kívánó, sőt a már ilyen kockázati tőkével működő startupok nem kötelezettek jogszabályi szinten.

Az uniós pénzekkel dolgozó kockázati tőkealap-kezelők is érezték a problémát

A Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő és állandó megbízottjaként eljáró SZKH Ügyvédi Iroda a teljes hazai kockázatitőke-iparágát elnehezítő problémaként azonosította az elszámolási korlátok rendeletben meghatározott rendszerét. A Vespucci Partners Zrt., mint – egyebek mellett – európai uniós alapokból is származó kockázati tőkét kezelő kockázati tőkealap-kezelő, a portfóliója körébe eső céltársaságok irányából azt észlelte, hogy visszatérő jogi kérdéseket és kockázatokat vetett fel a százalékos elszámolhatósági határértékeire vonatkozó szabályozási környezet.

A tőkebefektetés ellenére nehéz helyzetben voltak a startupok

A rendelet 5. számú melléklete ugyanis egyrészről meghatározza azt, hogy mely jogcímek tekintetében számolható el a céltársaság javára folyósított támogatás összege, másrészről a kijelölt jogcímekre a projekt összes elszámolható költségére vetített százalékos arányt jelöl meg. Így példaként az európai uniós alapokból származó kockázati tőkebefektetések felhasználása során általános (rezsi) költségekre (mely magában foglalja egyebek mellett a közüzemi szolgáltatások, dokumentációs kötelezettségek, jogi, adminisztratív, könyvelési és bérszámfejtési szolgáltatások költségeit) a tőkebefektetési összeg mindösszesen 1%-a volt elszámolható. Vagyis egy 100 millió forint összegű tőkebefektetés esetén ez azt jelentette, hogy a fenti rezsi-költségek összesített mértéke nem haladhatta meg az 1 000 000 Ft összeget a kockázati tőke felhasználása során, amennyiben pedig e határérték túllépésre került, úgy annak következményeként a különbözeti összeget a tőkebefektetés összegéből elszámolni nem lehetett, azaz a céltársaságoknak ezen összeget valamely más forrásból kellett megfinanszíroznia.

Fontos látni, hogy a kormányrendelet hatálya alá eső kockázatitőke-befektetések éppen azon vállalkozások érdeklődésére tartanak leginkább számot, amelyek korai szakaszukból és innovatív jellegükből eredő kockázatok miatt más külső finanszírozási forráshoz reálisan nem is férhetnek hozzá.

Sok startup éppen ezért nem élt a kockázati tőkefinanszírozással

A fentiek nyomán a Korm. rendelet elszámolhatósági korlátozását, illetve az érintett tőkeprogramok alapvető célpiacát és célkitűzéseit egymás mellé helyezve a végeredmény egy, az európai uniós alapokból származó kockázati tőkefinanszírozás piaci vonzerejét csorbító konstelláció lett, hiszen a potenciális céltársaságoknak – a szűkre szabott költséglimitek révén – az esetleges költséglimit-túllépés esetére kilátásba helyezett tőkepótlási kötelezettséggel, illetve akár e helyzetből eredő szabálytalansági eljárással is számolnia kellett. Mindez pedig nem vitathatóan az európai uniós alapokból származó tőkebefektetések pozícióvesztésével járt, melynek következményeként számos, egyébként a tőkeprogram célkitűzéseibe illeszkedő potenciális társaság – a Korm. rendelet szabályozásából eredő kockázatok elkerülése végett – inkább nem is kívánt lehetőségként tekinteni az e körbe eső kockázati tőkefinanszírozásra.

A teljes kockázatitőke-iparág fellélegezhet

A Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő portfóliójába tartozó startup vállalkozások mellett még számos más alapkezelőhöz kapcsolódó startup feje felett lebegő jogi kockázat került megszüntetésre, illetve nem túlzás állítani, hogy – az európai uniós forrású támogatásokat érintve – a teljes hazai kockázatitőke-iparágat érintő feszült helyzet került most megoldásra. Az érintett jogi helyzetet a jogalkotó 142/2021. (III.24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az alábbiak szerint oldotta fel egy rövid és tömör, ám hatásaiban annál jelentőségteljesebb kiegészítéssel:

„3.12.4a. Tőkebefektetés esetén a céltársaságba befektetett összegre a 3.12.1. és 3.12.1a.  pont szerinti százalékos korlátokat nem kell alkalmazni.”

A hivatkozott jogszabály jelentősége, hogy a tőkebefektetés formájában nyújtott EU-s alapokból származó támogatási források tekintetében az egyes költségkategóriákra vonatkozó elszámolhatósági határértékek a továbbiakban nem alkalmazandók. 

Azonnali segítséget jelent sok startupnak

Külön fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a kiegészítést hatálybaléptető kormányrendelet 2021. március 25. napján lépett ugyan hatályba, ám nem felmenő rendszerben, hanem a hatálybalépéskor folyamatban lévő valamennyi ügyben, támogatási jogviszonyban is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a 3.12.4. pont szerinti elszámolhatósági határértékek valamennyi 2021. március 25. napjáig le nem zárt tőkebefektetési formában megvalósuló támogatási jogviszonyban irányadók és alkalmazandók.

A cikk szerzője dr. Hunya Áron, a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelővel együttműködő SZKH Ügyvédi Iroda alapító partnere, aki ügyvédi praxisának középpontjába a hazai startup-ökoszisztéma sikeréhez való hozzájárulást helyezte, rendkívül fontosnak tartva azt, hogy e vállalkozások növekedési potenciálját mind saját jogi szakterülete irányából, mind üzleti szempontból támogassa.